Biciklis túra a Borvizek útján
Mivel a CsEKE betervezett Csukás túrája elmaradt a rossz időjárás előrejelzés miatt, Kocsis Györgynek támadt egy ötlete. Karikázzuk körbe a borvizek útját.Hisz itt bármikor félrehúzódhatunk csúnya idő esetén. Így 2020. június 13-án reggel egy kis bicajos csapat találkozott a zsögödi borvíznél. Indulás előtt túravezetőnk elmondta hogy a zsögödi borvizet úgy a régmúltban mint napjainkban fürdőzésre és ivókuraként használták. Az 198o-as években az Olt szabályozása és a két hidrógeológiai fúrás, teljesen megváltoztatta Zsögöd borvízhálózatát. Eltüntek a régi ,felszíni borvízforrások, mint például a helyiek által nagyon kedvelt Nádi vagy Faluvégi borvíz. A zsögödi fürdőn feltörő források is eltüntek. Így a fürdő vízellátását napjainkban a Hargita Geológiai Kutató Vállalat által fúrt kút biztosítja. A jelenlegi forrásnak tűnő csorgó is úgy van odavezetve az ártézi kútból. A zsögödi fürdő vizét mozgásszervi, szív és érrendszeri, idgbetegségben, valamint bőrbetegségek esetén ajánlják. A rövid bemutató után elindultunk Szentkirály fele, ahol a távolból megnéztük a Borsáros borvízfürdőt, a falu másik végénél megkóstoltuk a cserépgyári borvízforrás vizét. Csatószegen megtöltöttük kulacsainkat az 1959-ben fúrt kút vizéből, melyet a környék legjobb borvizének tartanak.Következő állomásunk a Tusnád falu központjában lévő borvízforrás volt, mely mellett a világon egyedülálló, jurta alakú Borvízmúzeum található,melyet a Csíki Székely Múzeum müködtet és Jánosi Csaba geológus és túratársunk jóvoltából jött létre. Túravezetőnk kérésére kinyitották. Itt a turisták betekintést nyerhetnek a környék természeti kincseire, borvizeinek és gyúgyfürdőinek gyógyászati jelentőségére valamint lehetőséget ad hogy megismerhessék a bakancsos turizmus örömeit. Innen folytattuk utunkat a Tusnád falu-Lázárfalva közötti borvíz úton, inkább úttalan úton, mert olyan sáros, vizes homoksivatagokkal találkoztunk, az egyáltalán nem egyöntetü útkereszteződésekkel tetézve ,hogy mire beértünk Lázárfalvára egy kis expedíció kerekedett ki belőle. Itt elsőként egy kedves ismerősünk szavasmarha farmját látogattuk meg. Szivélyes volt a fogadtatás. A ház asszonya végigmutatta a munkafolyamatokat és láthattuk a nagy szabadterületen legelésző fekete anguszokat a kis borjaikkal együtt. Az udvaron lemoshattuk a sártól már alig mozgatható bicajainkat és következő állomásunk a lázárfalvi Nyírfürdő volt kis medencéjével és gyógyító moffettájával. Itt kissé elücsörögtünk, meghallgattuk néhány éppen kezelésen levő személy jó tapasztalatait, majd meglátogattuk a néhány hónapja magára hagyott CsEKE házat. Jó érzés volt látni az eddigi munkánk eredményét, a szép rendezett udvart, a azújrfödött házat. Feltekintve a tetőre, könny szökött a szemünkbe, mert ott volt a nem rég még közöttünk levő túratársunk Búzás Márton kezének munkája nyoma. A róvásírással felrótt számok. Egy perces csenddel, majd közös imával emlékeztünk rá. Majd elfogyasztottuk jólmegérdemelt ebédünket,még egyszer körülnéztünk és jó érzés volt hallani,néhány fiatal, még nem CsEKE tag elismerését egyesületünk iránt.Egy közös fotó után, igyekeztünk hazaindulni, mert a közel 70 km-es utunk fele még hátra volt és a sűrű fekete felhők nagyon gyülekeztek. Mindszenten egy másik túratársunk Kánya Imre meleg teával és kávéval várt, ami jól is esett. Ott már eleredt az eső . Hazáig áztatott, de nekünk az élmény annál nagyobb volt mint hogy elrontotta volna kedvünket. Szerencsésen hazaérve, túravezetőnknek megköszönve, egymástól vidáman búcsúztunk.
Szép volt a túra, jó volt együtt lenni!
Lejegyezte: Balázs-Bécsi Rozália