Túrabeszámoló

Az Erdélyi Kárpát Egyesület Csíkszéki osztálya (CsEKE) szervezésében, Márton Adél és Márton Gyula vezetésével 2021. szeptemberének első hétvégéjén a Csofronka-túrára tartottunk, hogy közelebbről megismerhessük a távolról hívogató masszív sziklakúpot. Gyalogtúránk kiinduló pontján, a Pongrác-tetőn kialakított Oxigen Restro étterem szomszédságában, túravezetőink kedvesen, a maguk humoros módján köszöntötték a közös élményre egybegyűlt, természetszerető társaságot, kis ízelítőt nyújtva a várható útvonalról és a Hagymás-hegységről. Mai túránk útvonala a következő helyeket érintette: Pongrác-tető (1255 m) - Lóduj-nyereg - Meggyesi eltérő - Ló-havas pusztája (1500 m) - Csofronka tisztása (1550 m) – Csofronka-kő (1607 m).

A gyergyói osztály által, éves rendszerességgel megszervezésre kerülő Erőss Zsolt teljesítménytúra nyomvonalai érintik ennek az útvonalnak egyes szakaszait, és kerülgetjük ilyenkor a Csofronka szembetűnő sziklatömbjét, de ezidáig nem volt alkalmunk szervezett formában közelebbről megismerni, éppen ezért ígérkezett izgalmasnak a túrafelhívás.

Azért esett vasárnapra a választás, hogy az időpont ne ütközzön a szombati napra tervezett udvarhelyszéki osztály (UEKE) által szervezett teljesítménytúrával. Mára már nem ígértek annyira jó időt, de így is szép számmal összegyűltünk erre a könnyed, vasárnapi túrára. Minden korosztály képviselve volt, a jórészt középkorúakból álló társaságot szépkorúak és gyermekek egyaránt színesítették a csíki és gyergyói térségből, s még magyarországi vendégek is csatlakoztak csapatunkhoz, meg egy Müzli nevű kutyus is elkísért utunkon. Külön öröm volt a túravezetők számára, hogy az egyesületi tagokon kívül sok szimpatizáns is velünk tartott és olyan túratársak is részt vettek, akik kicsit kimaradtak az utóbbi időben, de most visszatértek.

Az útvonal könnyűszerrel bejárható, a szintkülönbség is elenyésző, szépen megoszlik a 8 km útszakaszon, amely az 1255 m magas Pongrác-tetőről indul és a piros sáv gerincjelzés vonalát követi. Mielőtt elérnénk a Meggyesi eltérő nevű részt, ahonnan van egy elágazás a 6 km-re található Kovácspéter felé, az Olt bölcsőjéhez, egy nagy kiterjedésű részen munkálatok folynak, beruházás készül, valami pályaféle alakul, úgy tűnik.

Annak ellenére, hogy az útszakasz eljén már táblák figyelmeztetnek a harapós kutyák jelenlétére, nekünk szerencsénk volt, mert már elvonultak a nyájak az útvonal mellől, csak egy nyugodtan legelésző, szépen kolompoló tehéncsordával találkoztunk.

Az útvonal teljes szakaszán bőkezűen kínálja a természet kincseit, szó szerint karnyújtásnyira vannak a fekete és vörösáfonyák, a málnabokrok zamatos gyümölcsei, a legelős részeken csiperkék és pöfetegek, az erdőszélen kecses őzlábgombák szolgáltatják a táplálékforrást az esti vacsorához. A sok gyümölcs a medvéket is csalogatja, a nyomukat ezúttal is láthattuk, a velük való találkozást azonban elkerültük. Mókus működésének nyomait figyelhettük meg, törékeny gyíkot láttunk és egy elpusztult, szétmarcangolt vadmacskát is felfedeztünk túránk során.

Amikor haladtunk úticélunk felé még jó látási viszonyok uralkodtak, a hegyeket csak helyenként borította felhőfátyol, egy helyen, mielőtt az erdő vonalát elértük volna, a Békás-szoros sziklavilágáig elláttunk, a Gyilkos-tó fölé magasodó Kis-Cohárd tömbjére, utunk során a Ló-havast és a Fekete-hagymás sötétlő oldalát is megcsodálhattuk.

A szintkülönbség érezhető része a Csofronka tisztásnál kezdődik, ahonnan keskeny, meredek ösvény vezet a sziklatömb tetejére. A csapatból pár ember itt várta be társait, másik részük a sziklalépcsők aljáig merészledett, a bátrabbja pedig a gyopárral díszített csúcskeresztig feljutott, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik minden irányba. A lényeg az, hogy a nyirkos, csúszós, sziklás terepen mindenki szerencsésen, balesetmentesen boldogult és érkezett vissza az ebéd helyszínére. Az is jó döntésnek bizonyult, hogy először felmásszunk a sziklára és azt követően jöjjön a jól megérdemelt ebéd a hegy lábánál, mivel így a sziklamászást még esőmentes időben és aránylag jó látási viszonyok mellett lehetett megejteni.

Az időjósok mára eltalálták az előrejelzést, svájci óra pontossággal érkezett déli tizenkét órakor a beharangozott eső, amivel együtt a a felhők is birtokukba vették a gerincutat. Ahogy a köd besűrűsödött és a környezet szürkévé vált, mi azzal ellensúlyoztuk a borongósságot, hogy magunkra öltöttük színes köpönyegeinket, így minél fakóbb lett a táj, mi annál színesebbekké váltunk. A túrázónak az eső sem szegi a kedvét, főleg ha otthonról már felkészülten érkezik erre az eshetőségre.

Az eső kíméletes volt hozzánk, kicsit szemerkélt, nem zuhogott és mire visszaértünk a kiinduló pontunkhoz, addigra el is állt. Az esőáztatta csillámpalák most még szebben kirajzolódtak, mesebeli utat varázsolva elénk, a fecsketárnicsok kelyhének kékje még élénkebb, a lila bogáncsvirágok még tömöttebbek, a pókhálókon, amelyek igazi mesterművek, gyöngyszemekként sorakoztak az esőcseppek, az esőáztatta erdő üde színvilága pompás, illata csupa frissesség, palackozni lehetne. Ezeket nem lehet szavakba önteni, érezni kell.

Mivel a szelek már hűvösebben fújnak, a réteges öltözet és vízálló ruházat és lábbeli elengedhetetlen egy jó őszi túrához, amely megannyi szépséget nyújt a szemlélődőnek. Minden évszakban gyönyörű a környezetünk, de talán ilyenkor legszebb a természet, amikor minden levél virággá változik.

Jövő héten, szombaton, szeptember 11-én, a tizedik kiírásához érkezett Dél-Hargita Teljesítménytúra kerül megszervezésre, 3-3 különböző hosszúságú gyalogos és biciklis útvonallal készülünk. Tartsatok velünk, ha tehetitek és felkeltette érdeklődésetek egyesületünk tevékenysége!

Köszönet túravezetőinknek a mai túra előkészítéséért és megszervezéséért, érdeklődéssel várjuk a közelgő télkóstoló túrát, melynek szintén ők az ötletgazdái.

 

Lejegyezte,

Péterffy Ágnes-Katalin