Túrabeszámoló

A Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület László Ilona vezetésével, 2019. augusztus 10-én a Kis-Békás folyó szurdokába és a Mária-kilátó meghódítására hívta a természet kedvelőket.

A legtöbb ember szemében a kanyargós, aszfaltozott út az "égig" érő sziklák között, jelenti a Békás-szorost és nem is sejti, hogy a mellék patakok milyen vadregényes völgyeken rohannak lefele.

A túrán 67 személy vett részt, ez alakalommal több gyerek is, a 2 László család jóvoltából. A visszatérő László K. a saját 4 gyereke mellett vendégeket is hozott és ott volt Lillácska segéd túravezető nagymamával és Zsombi sepregető nagytatával.

A Kis- Békás patak a Nagyhagymás-hegység déli részén ered és átfolyik Háromkút és a Kis-Békás településein, majd a Békás szorosban, a Pokol Torkának nevezett részen ömlik a Békás folyóba.

A tulajdonképpeni túránk a Magyarok- hídjánál kezdődik (1940-44 között épült, de sohasem volt befejezve), itt megyünk be a Kis-Békás lenyügöző szurdokába. A sárga sávon, egy kellemes erdei ösvényen indulunk. Rövid gyaloglás után megérkezünk a függőhídhoz, amely ez alkalommal igen rozoga állapotban van. Át kellenne mennünk,vagy átegyensúlyoznunk a nagyon gyors sodrássú Kis-Békáson. Egyik lehetőség se volt nagyon csábító. Aztán Attila túratársunk kiprobálta a hídat- sikerült és nem volt olyan félelmetes, így többen nekibátorkodtunk és a roncs hídat választottuk, mivel az elég mély nagy sebességgel folyó

patakon valló átkelés se volt kecsegtető.

Attila és társai egy rönköt úgy probálták forgatni a patakban, hogy tudjanak kapaszkodni az ott araszolgató átkellők. A kis gyerekeket ölbe kapták, így az Ők átlibbenésük volt a legsikeresebb. A nagy kaland után mindenki átért a patak másik oldalára és egy kellemes ösvényen emelkedünk felfele a Szurdokkő (1071 m) oldalán. Közben le-le néztünk a patakmederbe, ahol nagyerővel zubog lefele a Kis-Békás és formálja a gyönyörű kőalakzatokat, kőüstököt, amelyek a viz és a mészkő kölcsönhatásának az eredményei. Érdekes a kőüstök kialakulása: áradáskor a nagy víztömegben valóságos örvények képződnek és ezek forgó mozgása a belekerülő kövekkel formálja a kőüstököt. Figyelemre méltók voltak a sziklákba kapaszkodó páfrányok, fák, mindenféle növénykék.

Közben a Fehér patakhoz érünk ahol eltünik az ösvény is és a túrajelzés is, aztán a sárga sávot a jobb szeműek észreveszik a túl oldalon ahova az átkelés izgalommentes ezzel az alkalommal. Itt jobbra fordul szeliden emelkedő ösvényünk, aztán aki egy csodálatos zuhatagot akar látni meredeken leindul a völgybe. a megközelítés nem egyszerű, de ezt a látványt kár lenne kihagyni. Itt lennt a Fehér-patak egy fantasztius kétlépcsős vízesés formajában zuhan a Kis-Békás- patakába. A sziklán fenn akadt fenyőtörzsek, melyeknek oldal ágait már lemosta az idő, valaki megjegyzi, hogy pont olyan mint 2 évvel ezelőtt.

Miután vissza mászunk a Szurdok útjára tovább haladunk a jelzett sávon és rövidesen egy tisztásra érünk, ahonnan szétnézzünk a Súgó szikla rengetegén, de még a Csalhó (Toaca) is megmutatja magát. Túránkat egy lejtős szekérúton folytatjuk, itt-ott rövidítünk, aztán ismét elérjük a Kis-Békás-patakot. Itt már nincs más lehetőség, le a bakancsokat, egy nem éppen kellemes talpmasszázs, nem túl hideg víz, mindenki átsétál a helyenként térdig érő patakon. Következik egy hosszabb pihenő, ebéd szünet frissen száradó szénaillatú aromaterápiával fűszerezve.

Akik először vettek részt ezen a túrán sejtették, hogy még nincs vége a megprobáltatásoknak. Ismét kapaszkodó következik a Cifra-nyeregbe. Itt a csapat egy része pihenőt ad magának . A többiek indulnak a Mária-kő meghódítására. Közbe felfedezzük a bimbóit bontogató Szent László tárnicsot, de már a fecsketárnics is mutogatja magát és ritka fehér májvirágot is csodálhatunk.

Kb.2o-3o perc alatt érünk fel a Dél-keleti kilátóhoz ahol a Kis-Békás elszort tanyavilágára, Háromkútra láttunk betekintést.

Innen egy szép erdei úton, jó nagy szintveszítéssel érjük el az Észak-keleti kilátót, ahol 3oo m magas sziklafalról nézünk le a Pokol-torkában látható műútra, a hangyányi autókra és emberekre.

Visszafele balra elhagyjuk a lefele haladó ösvényt és feltérünk a Mária-kő (1125 m) főcsúcsra. Innen átnézünk az Oltárkőre (1156 m) Túravezetőnk elmeséli, hogy régen fordítva volt az elnevezés, vagyis a Oltárkő volt a Mária-kő és fordítva. Lent a völgyben a páratlan szépségű Békás folyó és várakozó autóink .

Meghallgattuk Csaba szavalatát, elkészült a csúcsfotó, volt aki elmélázott azokról a túratársakról akikkel régen járt itt, de Ők már magasabb régiókban túráznak.

Indulunk lefele, a Cifra-nyeregben várakozó társainkkal még egy fotó, kb fél óra és megérkezzünk a gépkocsikhoz.

Végül csak annyit, szép volt!, Kedves Túratársak, nagyon segítőkészek, figyelmesek voltatok, nem panaszkodtatok.

Köszönjük a László család, bátorságát, hogy ilyen körülmények között, ezt az egyáltalán nem veszélytelen és nem könnyű túrát végig vezetéttek, ekkora nagy csapatnak, megmutattátok ezt a szemet gyönyörködtető, lelket birizgáló oldalát ennek a vidéknek.

Többen voltunk akik tudtuk, hogy mire számíthatunk és éppen ezért voltunk itt.

Sétánk összesen 9 órát tartott, tehát Kedves Túrázók, nem a kilóméterek számítanak, hanem az is, hogy mennyit figyelünk, nézünk, látunk meg a nagy természetből.

 

Lejegyezte:

Szakáli Mária résztvevő