Farsangi-túra

Farsangi-túra a Szent Anna-tóhoz

   A Csíkszéki Erdélyi Kárpát-Egyesület (CsEKE) szervezésében, Kocsis György és Balázs-Bécsi Rozália vezetésével 2024 február 2-án egy hagyományos, rendkívül érdekes, szép és látnivalókban gazdag helyre, a Szent Anna tóhoz, indultunk túrázni .

Kilenc órára érkeztünk a találkozóhelyre Lázárfalvába a CsEKE házhoz.  Miután összegyűlt jókora csapatunk bemutatkozás és számolás következett. Rövid eligazítás után 34 -en, tele lelkesedéssel elindultunk a CsEKE-ház, Kígyós-gödör, Macskalik, Kis-Haram, Tófenek, Nagy-Haram, Hosszú-mező, Meszes, Mohos Tőzegláp és Szent Anna-tó útvonalon.

A települést elhagyva jobbra letértünk a főútról egy  földútra, átkeltünk a félig befagyott   Tusnád patakon, mely néhányunk számára kissé kalandosra sikeredett. Rövid emelkedő megtétele után jobbról párás köd, balról pedig csodaszép hófödte erdei kilátás tárult elénk. A hóréteg vastagsága alig pár centiméter, kissé párás enyhe idő, minek köszönhetően jól haladtunk és ráadásként volt szerencsénk néhány őzet is látni. Tele lelkesedéssel folytattuk utunkat, elhaladva Nagy-Haram alatt a Hosszú-mező részen György túravezető felhívta figyelmünket a velünk szemben levő részen fekvő Kápolna-mezőre és a fenyők takarásában meghúzódó felújított Szent István kápolnára. Elmesélte, hogy valamikor Lázárfalva ezen a helyen feküdt. Fokozatosan emelkedve elérkeztünk a meszesi eltérőig ahol pihenőt tartottunk lehetőséget kapva egy kis kalóriapótlásra. Túravezetőink mosolygósan közölték, hogy itt az ideje ”nekivetkőzni” mivelhogy nem fogunk megfázni a következő szakaszon. Igazuk volt. Ahogy lassan emelkedtünk a hóréteg is egyre vastagabb lett. A Mohos tőzegláp bejáratához érve volt szerencsénk Péterffy Ágnes túratársunk, helyi idegenvezető színvonalas helyismertetőjét végighallgatni. Többek között elmondta, hogy a Mohos-tőzegláp természeti ritkaság, a Csomád-hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban, a Szent Anna-tó közelében, területe 80 hektár és hajdani kiterjedt víztükre a négyszerese volt a Szent Anna-tó felületének. Az egykori Mohos-tó vize eltűnt, csak sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp maradt utána. A hajdani tóból már csak néhány tószem maradt amiből kettő látogatható. Rendkívüli növényritkaságokat csodálhatunk itt meg, többféle húsevő növényt, például a kerek levelű harmatfüvet, több mint 20-féle mohafüvet. Megtalálható itt a tőzegáfonya, a vörös áfonya, ritkaság a jégkorszakból maradt tőzegrozmaring. Új ismeretekkel gazdagodva indultunk tovább.  A tetőre érve láttuk, hogy nagyjában folyik a szánkózás ami a kipirosodott, mosolygós arcú résztvevők számából ítélve nagy népszerűségnek örvend. A tó megközelítéséhez csapatunk a biztonságosabb, gyalogosoknak kialakított, kanyargós rövidítő  ösvényt választotta. A Szent Anna-tó kápolnához érve gyönyörködhettünk a hóborította befagyott tó és környéke látványában.  Kaptunk egy félóra ebédszünetet, mindenki igyekezett szélvédett helyet keresni és a kiérdemelt ebédjét elfogyasztani. Ebéd után túravezetőink kérésére Ágnes elmondta a Szent Anna-tó legendáját, imádkoztunk és a csoportkép elkészítése után megilletődve indultunk haza. A visszaúton a jó hangulat fokozása érdekében, Rozi túravezetőnk javaslatára, a vastag hóban, túratársaink mókás megjegyzései kíséretében, páran hóangyalost játszottunk. Felgyorsítva lépteinket haladtunk tovább, időközben eltűnt a köd, így a hazaúton, csodaszép, kék, narancssárga, vöröses színekben,  kis fehér bárányfelhőkkel játszó eget és egy alkonyodó erdei körpanorámát láthattunk.

Huszonhárom km és 547 m színtkülömbség megtétele után, élményekkel gazdagodva érkeztünk vissza a CsEKE házhoz. Gondoskodó szomszédunk most is finom meleg gyógynövény teával várt bennünket, amit elégedetten  iszogattunk.  Túravezetőink megköszönték a részvételt és jó pihenést kivántak mindenkinek .

Hálát adtunk a Fennvalónak a nap sikeréért, köszönjük túravezetőinknek a szervezést és túratársainknak a részvételt.

 

 

Lejegyezte,

Gergely Anna, Csíkszentmárton