Hegyes-havas túra
A Csíki-havasok egyik legjobb kilátóhelyére, a környék legmagasabb csúcsára, a Hegyes-havasra mászunk fel. Gerinctúránk végig jó kilátással kecsegtet, útvonalához történelmi események fűződnek.
A hidegségi elágazásnál hagyjuk el a műutat, még a vasúti sorompó előtt jobbra térünk (ahogy a helyiek mondanák, felfordulunk jobbra), a Nagy-patak mentén haladunk felfelé, takaros házak és nyári szállások között, először csak enyhén emelkedő szakaszon. Amint a túraútvonal leírása és a helyszín (Hegyes-havas) megnevezése is tükrözi, látható, hogy hirtelen jelentős szintkülönbség leküzdésére számíthatunk. Ezek a hirtelen emelkedő oldalak jellemzik e vidék sajátos arculatát. Minden évszakban gyönyörű a Gyimesek vidéke, nyári időszakban az itteni kaszálókon nyílnak a legszínpompásabb, legillatosabb virágok az egész földkerekségen.
A Nagy-patak köves medrében araszolunk felfelé hosszan tartó emelkedő szakaszon, ami jól megszuszogtat, de ahogy mind fennebb és fennebb érünk, úgy nyílik ki a völgy előttünk és enged rálátást a környező hegyekre.
Velünk szemben először a közeli Silye-tetőt (1089 m) pillantjuk meg és a Csíki-havasok északi gerincét, valamint az 1553 m magas Naskalat jól kiemelkedő, kopár hátát.
Lassan elhagyjuk a patakot, és egyre meredekebb előttünk az út, amelyen jókora kövek és félméteres eső vájta árkok tátongnak. Többször is pihenőt tartunk, ilyenkor túravezetőink mesélnek, megosztva a földrajzi vonatkozású információkat és történelmi ismereteket, kiemelve a hely határvédelemben betöltött szerepét és hőseit.
Mire 11-et üt az óra, fel is érünk a Hegyes-havas tetejére. Innen gyönyörű kilátás nyílik az egyik oldalon a Hidegség, a Jávárdi völgyére, valamint a Csíki-havasok teljes északi gerincére, a távolabbi Nagy-Hagymásra, jobbra pedig Gyimesbükk település látszik a Tatros völgyével.
A Hegyes-havas tetejét elhagyva végig gerincúton haladunk, és tiszta időben innen fentről kitárul számunkra a világ.
Eddig jelzetlen úton haladtunk, de a Minit 1396 m-es csúcsát elhagyva (ahol egy „minit”-nyi pihenőt tartunk), a Pipás/Papoj tetőhöz közeledve kezdenek megjelenni a turistajelzések is.
Előbb a sárga sáv, majd az Apa-havas felé érve nemsokára a Mária út jelzései is megjelennek, ugyanis itt halad el a Mária útnak a Gyimesbükk és Csíksomlyól közötti szakasza.
A Pipás-tetőn határvonalat jelző gúla maradványait tekinthetjük meg, meghallgatva az ehhez kapcsolódó történetet, kicsit továbbhaladva, a medveles közelében pedig határhalmot is találunk.
Innen már nem kell sokat menni ahhoz, hogy elérjük az Apa-havas (1329 m) tetejét. Itt ebédszünetet tartunk, majd rövid történelmi és földrajzi áttekintő után nyugat felé vesszük az irányt. Pár méternyire megtölthetjük kulacsunkat egy forrás vizéből. Az Ugra-tetőn megtekintjük a Sebő Ödön-emlékkeresztet, ahol szintén időzünk egy keveset.
Innen az Ugra gerincét továbbkövetve beereszkedünk a táborba, miközben még vissza-visszatekinthetünk a mai útvonalunkra és a távoli Csalhó-hegység látványában gyönyörködhetünk. (Márton Adél, Márton Gyula)