Hívtak a hegyek
Vasárnap a CSEKE a Székelyudvarhely melletti Budvár - Csicser tanösvényre szervezett túrát. Friss időben indultunk a találkozóhelyre. 37-en gyűltünk össze. Sokan először ismerkedtek az ottani dombvidékkel. Tölgy-, bükk- és gyertyánerdők között jutottunk fel a gerincre, László Ilonka irányításával.
A beiktatott pihenők jól jöttek, hiszen olykor volt 2oo-3oo méteres szintkülönbség is. A természet csodája, hogy rátaláltunk egy nagy földiepres helyre, ahol mindenki kedvére lakmározhatott. Jó volt meghallgatni -jó időben, jó helyen- a szívhez szóló verseket, melyek elgondolkodtatták a hallgatóságot.
Csodálatra méltó volt egy család, aki két kisgyermekével vállalta a 13 km-es túrát. Kicsi korban kell a gyerekeket hozzászoktatni a természet tiszteletére, csodálatára. Talán pár év múlva ez a kislány fog majd verset mondani, netán énekelni.
Jó volt régen nem látott ismerősökkel találkozni, beszélgetni, feleleveníteni a régi közös emlékeket.
„Hívtak a hegyek, csábítottak a csúcsok, vonzott a mélység” jutott eszembe saját versem, és így alázattal tudtunk megállni egy különleges fa, egy bokor s az emlékhely előtt, mely mindenkinek üzent valamit.
Udvarhelyre beérve elhaladtunk a strand mellett, majd a Küküllő partján végig sétálva csodáltuk meg a hidat, melyet szívünknek tetsző színes virágok díszitettek.
Kellemes emlékként maradt meg ez a nap.
Rafain Enikő, túratárs