Túrabeszámoló

Közel egy hónapos csapadékos, viharos időjárást követően, 2020. júniusának utolsó hétvégéjére kedvező előrejelzés mutatkozott, olyan igazi, meleg nyári napok ígérkeztek, amelyek kedveznek egy  kétnapos sátras túrának a hegyen és a sziklás terep feltérképezésének a királyok hegyén, a hegyek királyán - a Királykőn.

A Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület szervezésében, Fénya József vezetésével június 27-28-án a Déli Kárpátok ékkövével, a Királykő-hegységgel barátkoztunk, egyesek félénkebben, mások odaadással, a hegymászok szenvedélyével.

Szombaton hajnalban indultunk Csíkszeredából és két órányi autózást követően érkeztünk Zernyest városába, ahol kiválthattuk a Királykő Nemzeti Park területére szóló belépőket, ugyanis ez a terület díjköteles az idelátogató turisták számára május – október időszakban.

Zernyestről folytattuk utunkat egészen a Botorog kútjáig, ahonnan már gyalogosan mentünk tovább, miután a túravezetőnk által előkészített ismertetőn keresztül képet kaphattunk a hegység általános leírásáról.

Időbe telt, míg mindenki magára vette a méretes hátizsákokat, amelyek a két napra elegendő élelmet, folyadékot és a sátorozáshoz elengedhetetlen kellékeket, sátrat, derékaljat, hálózsákot, fejlámpát és egyéb hasznos kellékeket tartalmaztak, majd így felmálházva elidulhattunk a sárga sáv turistajelzés mentén, 800 m-es tengerszint feletti magasságból első úticélunk felé, az 1470 m-en található Curmătura menedékházhoz. A szintkülönbség növekedésével arányosan hátizsák súlya is nehezedett a szelíden szerpentinező útvonalon, amely helyenként keskeny volt, máskor promenáddá szélesedett, egyes részeken kiálló gyökerekkel és fehér mészkövekkel tarkított részei is voltak, melyek esős időben igen csúszósak tudnak lenni, de most nem fenyegetett ilyen veszély. Az út először egy patakvölgy mellett vezetett, ahol habos fehér bodzavirágok illatoztak, majd az árnyas, vegyes erdőn keresztül haladt, míg ki nem ért a napsütötte Zănoaga tisztásra. Itt nyájak legelésztek, turistákhoz szokott, fegyelmezett pásztorkutyákkal. A békésen legelésző nyáj látványa és a zöldfüves tisztást tarkító fehér mészkövek sokasága nagyon hasonló képet mutatott. Itt a Zănoaga tisztáson pillantottuk meg a Királykő gerincének impozáns alakját, visszafordulva, hátunk mögött a Bucsecs-hegység festői vonulata magasodott.  

Többszöri pihenővel, kényelmes tempóban két és fél óra alatt értük el az 1937-ben épített Curmătura menedékházat, melynek vendégszerető magashegyi macskái és hatalmas, medvére emlékeztető méretű kutyái régi ismerősként üdvözöltek. A menedékház szomszédságában lévő bővizű forrás hűs vizével igazi felüdülést jelent és kincset ér, mert a nyári melegben hamarabb kifogyó vízkészleteinket pótolni lehet innen. A járványhelyzetre való tekintettel a menedék ház körül mindenütt figyelmeztető felhívások voltak elhelyezve és fertőtlenítő folyadék kikészítve, a védőmaszk viselete kötelező volt az épületbe való bejutáshoz.

Sátorverés következett és rövid pihenő után folytattuk utunkat első napi túránk újabb célpontja felé, az 1816 m magas Kis-Királykőre. A kék pont turistajelzést követve lehet feljutni közel két óra alatt a hegytömb tetejére, útközben érintünk egy kilátó pontot is, melyet illatos kúszófenyők szegélyeznek. Számomra itt véget ért az első napi túrázás, innen tértem vissza a nyeregbe, a többiek közel négy óra alatt járták végig a teljes útvonalat, a Kis-Királykő gerincét, majd a Zănoaga tisztásra ereszkedtek vissza, innen pedig a már ismert útvonalat követve jöttek a menedékházig.

Miután a baráti beszélgetések véget értek, az éjszaka csendesen telt, hajnalhasadáskor az énekes madarak gyönyörű trillázására ébredtünk. A hegyen ébredni mindig különleges élmény, friss hegyi levegővel szívhatod teli tüdődet, s ahogy kitekintesz a sátor nyílásából végtelen fenyveseket és csodálatos hegyekvonulatokat látsz magad előtt.

Reggelizés közben is a Királykő fenséges látványában gyönyörködhetsz, a szürke sziklák és üde zöld pázsitok, sötétzöld fenyvesek  hangulatos összhangját most még az élénk színű rododendron virágszőnyegek is tarkították, ezeket nézték meg közelebbről azok a túratársak, akik a második napon a Nagy-Királykő gerincének egy szakaszát tervezték bejárni. A menedékház szomszédságából reggel 8.00 órakor indult a csapat és a kék sáv turistajelzést követve a romantikus, úgynevezett Lehmann úton a Padina închisă nyereg érintésével jutottak el a 2150 m magas Hegyes-csúcsra, majd nem sokkal 14.00 óra után vissza is értek a kiindulási pontra. A kitett terep nem veszélytelen, felkészültséget és odafigyelést igényel, ez nem egy könnyű túraútvonal, a látvány azonban, amelyben a Királykő szerelmesei részesülnek páratlan és életreszólóan emlékezetes.

Köszönet a túravezetőnek, hogy megszervezte a programot és kalauzolta az érdeklődőket a sziklás hegyi ösvényeken, elismerés a túratársaknak a nem mindennapi terep teljesítéséhez.

 

Lejegyezte,

Péterffy Ágnes-Katalin