Túrabeszámoló

Vargyas-szoros túrabeszámoló

A Csíkszéki Erdélyi Kárpát-Egyesület (CsEKE) szervezésében, Balázs Bécsi Rozália és Kocsis György vezetésével 2023 május 6-án egy rendkívül érdekes, szép és látnivalókban gazdag helyre, a Vargyas–szorosba indultunk túrázni.

Általában az utóbbi néhány évben ezen túránk alkalmával mindig esős volt az időjárás, ezúttal is felhős, borús reggel volt, de legalább nem esett az eső, amit mi, túrázók kivételes szerencsének könyveltünk el.

Nyolc órára érkeztünk a Kalibáskő menedékház melletti találkozóhelyre. Miután összegyűlt csapatunk, személyautókkal elindultunk a keskeny kanyargós úton lefele Kirulyfűrdő írányába.

A Kiruly sarkánál balra letértünk a főútról egy keskeny földútra, átkeltünk egy fahídon mely kissé kihívást jelentett a kisebb autóknak. Leparkolva autóinkat bemutatkozás, számolás és egy rövid eligazítás után tele lelkesedéssel elindultunk az érdekesnek ígérkező gyalogtúránkra. Átkeltünk egy kis pallón a Vargyas patakán és annak folyását hol közelebbről, hol távolabbról követve pár kilométer megtétele után elérkezünk a szoros felső bejáratához. Innen a sárga sáv jelzésen kezdtünk emelkedni a Kőmező irányába. Felérve a tisztásra a rövid pihenőt kihasználva túravezetőnk, Balázs Bécsi Rozália bemutatja a helyszínt biológiai, történelmi és földrajzi szempontból, sőt még a legendák által ránk hagyott örökséget is feleleveníthettük általa.

 „Erdély délkeleti részén, a Keleti-Kárpátok Középső csoportjához tartozó Persány–Rika és a Dél-Hargita találkozásánál található. 1000 ha természetvédelmi terület, ebből 800 ha a Hargita megyei Homoródalmáshoz és 200 ha a Kovászna megyei Vargyashoz tartozik. Geológiai kialakulásáról annyit, hogy a földtörténeti középkorban a hegyképző fázisok eredményeként alakult ki az a mészkő rög, mely összekötő kapocs a Királykő mészkő szirtjei és a Nagyhagymás mészkő hegysége között. Ez a mészkő rög a földkéreg mozgásai következtében előbb lesüllyedt, majd a Hargita-hegység vulkáni tevékenységéből származó törmelékkel beborítódott. Egy úgynevezett Plató képződött, amelyen aztán az egyetlen Hargita-hegységben eredő erdővidéki Vargyas-patak, megkezdi völgyalakító munkáját. Így alakult ki a 4 km hosszú szurdok 200-300 méter magas sziklafalaival, amelyek  oldalában 5,20, 40 és 70-100 m magasságokban a patak szintje felett jelenleg 125 barlangot tartanak számon. Az ötödik szint is kialakulóban van a patak szintjén. A legnagyobb az Almási-barlang (Kőlik–Orbán Balázs-barlang–Nagy-barlang), amelynek négy természetes bejárata van 20 méterre a patak szintje felett. A járatok összhossza 1527 m. Még említésre méltó nagyobb barlangok: a Lócsűr, a Kőcsűr, a Tatárlik. Ezek a barlangok menedékül szolgáltak az itt élőknek a török- és tatárdúlások alkalmával és egyéb veszedelmek idején”.

Ezután felkapaszkodtunk a közelben lévő igencsak meredek „Kiláto-kőre” ahonnan győnyörű kilátás nyílik a sziklás szurdokra. Lefele jövet jól látható a régi nevén „Almási-barlang”, a szoros legismertebb és egyben legnagyobb barlangjának bejárata. Túravezetőink ráirányítják figyelmünket a közelben lévő méretes mogyoróbokrok oltalmát élvező, a hagyományok szerint a tatároktól való szerencsés megmenekülés emlékére épített Tatárkápolna romjaira. A kápolna csöndjében ezúttal is elmondtunk egy imát. Ezután következett túránk egyetlen, kissé nehezebb része, kapaszkodó a 930 m  magas „MÁL- tetőre”, ugyanis igen rövid távon jókora szintkülönbséget küzdöttünk le. A tisztásra kiérve elállt a lélegzetünk, szemetgyönyörködtető körpanorámában volt részünk. Az időközben egyre kellemesebb időnek köszönhetően, igaz kissé homályosan, de  kivehető volt a Bucsecs hófödte vonulata a kis és nagy Királykő-hegység, a Fogarasi-havasok, ellenkező írányból pedig a Hargita-hegység csúcsai közül láthatóak a Feketehegy, Kakukkhegy, Kőhíd és Kövesdomb. Rövid fotózkodás után lefelé vettük az irányt, a meredek oldalon harántolva elértük el a Farkas ösvényt, leereszkedtünk a szurdok vargyasi bejáratához. Itt a tisztáson elfogyasztottuk jól megérdemelt ebédünket. Kis pihenő után visszafelé indultunk, most már a szurdok-völgyben. Útközben megcsodálhattuk a Vargyas patak szabdalta gyönyörű sziklaszorost, melyet számos, a patak által létrehozott mészkőképződmény díszít. A vőlgyben több impozáns égbenyúló sziklát, függőleges és meredek hegyoldalakat láttunk.  Megcsodálhattuk  a mészkőtornyokat, Galambok tornya, Csala tornya valamint számos mészkőormot és barlangot. Örömmel fedeztünk fel, egy újonnan épült lengő hídat, mely közvetlen az Orbán Balázs – barlang bejáratához vezet.

Fejlámpákkal felszerelkezve kiváncsian lépkedtünk fölfele a barlang bejáratához vezető vadonatúj vaslépcsőn. Ez a barlang a legméretesebb az itt feltártak közül és itt  található az ország legnagyobb, 19 fajt számláló denevér populációja. Átkelve a soron következő függőhídon csapatunk egy része meglátogatta a „Lócsűr-barlangot”, míg páran felkapaszkodtak a „Tatár- lik” kisbarlangba, aminek jellegzetessége a sziklákból kialakult bagoly szempár alakzat.

Tovább haladva a Vargyas vizének hol a jobb, hol meg a bal partján, átkelve összesen 14 lengő függőhídon, elérjük a szurdok felső bejáratát. Megilletődve a sok érdekes látnivaló gyönyörűségétől, kis pihenő után vissza indulunk a sárga jelzést követve autóinkhoz. A visszaúton  alkalmunk adódott ismét  megcsodálni a szépséges tavaszi virágokat és érezni az éppen most virágzó vadorgona bódító illatát. Megérkezvén a kiinduló ponthoz, 21 km és 500 m szintkülönbség megtétele után túravezetőink Balázs Bécsi Rozália és Kocsis György megköszönik a részvételt mindanyiunknak. 

Köszönjük túravezetőinknek a szervezést és túratársainknak a részvételt.

Ismét jó volt együtt túrázni, a természet eme szépségét és különlegességét megcsodálni, valamint sok új információval gazdagodni.

 

 

Lejegyezte,

 

Gergely Anna

Csíkszentmárton