Vit-havasi élmények
Ha hétvége, akkor valahol túrázni kell, ez már egy olyan szokássá vált, mint amikor az ember hétfő reggel munkába indul. Nagyon sok túralehetőség van, ha követünk néhány túrákat hirdető oldalt, nyilvános facebook csoportot, akkor előbb-utóbb megtaláljuk a nekünk való útvonalakat. Ilyen oldalakat követek én is, pl. a Háromszéki EKE és a Csíkszéki EKE… Itt mindig pontos leírás van a túrákról, hány kilóméter távot kell bejárni, mekkora a szintkülönbség. Ebből már el lehet dönteni, hogy vállalkozhatunk-e az adott túrára, erőnlétünk, tapasztalatunk alapján.
2022. október 22-én, reggel 5,45-kor indultunk négyen Csíkszereda felé, ahonnan a Csíkszéki EKE hirdetett gyalogtúrája indult a Pongrác tetőről a Vit-havasra, amely a Hagymás-hegység utolsó pillére. Soha nem hallottunk erről a helyről, ezért esett a választás erre a túrára. Sokszor elmondtam, hogy gyönyörű vidéken élünk, elérhető közelségben rengeteg látnivaló, felfedezni való van, csekély anyagi költséggel, ami az üzemanyag árából áll, de az is oszlik az adott autóban utazók között. Mintegy 140 kilóméter megtétele után érkeztünk a Pongrác-tetői kilátóra, ahonnan gyalogos túránk kezdődött a túravezetők: Márton Adél és Gyula eligazítása után. 28-an indultunk el az erdei úton, reggeliben borús, felhős időben, amely később napsütésre változott, ami a társaság hangulatát, kedvét is emelte, az egyre szebb látvány miatt is. Nem kellett nagy szintkülönbséget legyűrni, a Pongrác-tető 1255 méter magasságától a Vit-havas 1609 méteres magasságáig mindössze 354 méter volt, igaz hogy ennek nagy része a sziklatömb magasságának megmászását tette ki. Néhány pihenőt tartottunk, ez idő alatt a túravezetők, valamint Tőke Dénes túrázó ismertette az éppen elénk táruló hegyek neveit, a hely jellegzetességeit. Mintegy 10 kilométer megtétele után a Csalhó-hegység is elénk tárult teljes hosszában, a Tóka/Toacă 1904 méter magasságával. Az itt tartott rövid pihenő után nemsokára elénk tárult a Vit-havas is, kiemelkedve szikláival a környező erdős részből. Az út felfelé egyre meredekebb, egyre sziklásabbá vált, egy sodronykötél is segítette a felfelé haladást, így valóban úgy éreztük, mintha egy magashegyi túrán vennénk részt. A csúcsot elérve fantasztikus panoráma nyílt meg előttünk, körbe hegyekkel, völgyekkel, és a Csalhó pompájával. Innen egy fél órás ebédszünet és fotózás után indultunk vissza, ugyanazon az útvonalon, amelyen jöttünk, több mint 25 kilométeres gyalogtávot hagyva magunk mögött.
Köszönjük ezt a csodás élményt!
Vántsa Judit, Kézdivásárhely