Túrabeszámoló

Ezen a hétvégén, 2021. július 10-én, 32 fős csapatunkkal a Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület szervezésében, Péterffy Ágnes-Katalin túravezetővel, a Kárpátkanyar legszebb sziklahavasára, a Csukás hegységbe indultunk, hogy újra  átéljük azon csodás élményeket és látványt, amit a magas hegyek nyújthatnak a turistának. Bevallom, személy szerint a Retyezát a szívem csücske, de mikor a Csukás vagy bármely másik magashegyi túrán vagyok az az érzésem, hogy az a legszebb hely. Így volt ez most is. Terv szerint ez a túra egy hónappal ezelőttre volt tervezve, de a kedvezőtlen időjárás miatt és túravezetőnk jó döntésének köszönhetően mostanra esett a választás, így gyönyörű napsütéses napunk volt. A túra fő célja, azon kívül, hogy sokat teszünk egészségünkért a mozgással, az oxigéndús hegyi levegő jótékony hatásával, a gyönyörű Havasszépe (rododendron) mezők megcsodálása volt. Szerencsések vagyunk, mert lehet hogy egy hét múlva már teljesen elhervadt virágokat vagy már nyomukat sem találtunk volna. Szombaton kora reggel indultunk személyautókkal a Brassó és Prahova megyék határán található Bretocsa-hágó felé, mely a Kárpátkanyar egyik legmagasabban fekvő hágója (1263 m), ami Brassót összeköti Ploiești-el, tehermentesítve a Prahova-völgyét. Kovászna megyét elhagyva, Farkasvágónál tértünk Prázsmár felé, ezután Tatrangon és Négyfalun keresztül haladtunk úticélunk felé. A Bretocsa-hágóra érve leparkoltuk autóinkat, majd összegyűlve, túravezetőnk részletesen bemutatta a Csukás hegységet, mely Erdély délkeleti részén, a Kárpátkanyar legmagasabb hegysége. Rengeteg sziklaképződmény otthona, egy valódi mesevilág. Egy sziklahavas, melynek sziklaalakzatai tüneményszerűen szépek, megragadóak, tornyosan, bástyásan emelkednek az égfelé, az összecementeződött kavicskő, másnéven konglomerátum képződmények. A szelek, a csapadék, a fagyás-olvadás hatására alakultak ki a bizarr formák. A Kárpátkanyar Sziklahavasának is nevezik, mely patkóra hasonlító alakjával 200 négyzetkilométer helyet foglal el. Egyik szára a Csukás-Bretocsa gerinc (DNy-ÉK)  és a Gropșoarele-Zăganu (ÉNy-DK) irányban. Gyönyörű napsütésben indultunk a 15 km hosszú utunkra a piros sáv turistajelzésen. Már az elején, alig eltávolodva a főúttól, egy szép panoráma tárult elénk, zöld erdőkkel, kőhegyekkel. Igazi szemet gyönyörködtető látvány. A terep nem nehéz de elég hosszú, így szükség volt egy kis kondícióra. Csupán két részen volt nagyobb emelkedő, többi részén, a hegy oldalán, kígyózva haladt kis csapatunk felfelé örökzöld fenyők, borókák és áfonyabokrok között. Nem nagy táv megtétele után már kezdtek elénk bukkani az érdekesebbnél érdekesebb alakzatok, sziklacsodák. Ilyenek a Galamb, Bretocsa Szfinxe, Góliát, melyek mellett elhaladtunk, de vannak itt még Pletykáló Vénasszonyok, Ördög ujjai és még sok más különlegesség. Így haladtunk a hegység legmagasabb pontja, a Csukás csúcs felé (1954 m). Tettünk egy kitérőt, egy helyéről valamiképp elkerült régi határkő megcsodálására, mely érdekes módon talpra állt ott ahová gurult. Továbbhaladva a gerincúton egyszer csak kezdtek megjelenni a várva-várt havasszépe rózsaszín virágai, majd tömbösültek és egy egész hegyoldallá olvadtak. Ez volt túravezetőnk legnagyobb öröme. Fényképezkedett is mindenki kedvére. Aztán a Tigáj-nyeregbe érve, a Góliátnak nevezett kőcsoda lábánál, kellőképpen megéhezve elfogyasztottuk ebédünket, majd csúcstámadásra indultunk, ahol gyönyörű panoráma fogadott, ami el is feledtette velünk a fáradtságot. Beláttuk a Barcasági-medencét, a Nagykő-havast és Keresztény-havast, a Bucsecs-hegységet, az északi és déli gerincet összekötő Piroska-nyerget, a Gropsoarele vonulatot, Cheia üdülőtelepet.  Ez volt az a hely, ahol gyönyörködhet a lélek és felüdül a test. Ezt éreztük egész túránk alatt. Lassan lefelé indultunk, tovább raktározva e hegység szépségeit. Leérve a csúcsról, a Tigáj-nyeregben még kis pihenőt tartottunk, majd tovább eregeltünk. Ez már laza sétának volt mondható. Autóinkhoz érve, sok szép látvánnyal és élménnyel gazdagodva, egymástól elköszönve hazaindultunk.  Köszönet a túravezetőnknek és köszönet a csapatnak!

Lejegyezte: Balázs-Bécsi Rozália