Józanító túra 2020
Már hagyománya van annak, hogy minden új év második napján az EKE osztályoknál elkezdődik az éves túraidény. Idén sem volt másképp, a 2020-as év másodnapján, egy csütörtöki napon, a Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület szervezésében, Kovács János vezetésével az 1033 m magas Nagysomlyó-hegyre tartottunk az évnyitó, józanító túrára.
10.00 órakor gyülekeztünk a csíksomlyói borvízforrásnál, ahonnan útnak indult egy közel 60 fős, színes, vidám csapat, amelynek létszáma folyamatosan bővült, így a hegy tetejére érve már több mint 70-en lettünk és ezúttal is elkísért minket Hobó kutyus.
A CsEKE tagokon kívül sok szimpatizáns is velünk tartott, egy új év kezdete mindig jó alkalom arra, hogy elkezdjünk valamit, bekapcsolódjunk valamilyen tevékenységbe. Ezelőtt öt évvel én sem voltam ezzel másképp, éppen a józanító túra volt a CsEKÉ-s életem elindítója.
Ami örvendetes, hogy ezúttal is szép számmal vettek részt gyermekek a túrán és még Háromszékről is csatlakoztak túratársak.
A borvízforrásnál a túravezető köszöntötte a résztvevőket, röviden bemutatkozott és ismertette egyesületünk programjait, a közelgő vándortábort, s a mai túra tervezett útvonalát. Megszámoltuk, hogy mennyien gyűltünk össze és elindultunk a zarándokok által járt úton a Kissomlyó és Nagysomlyó közötti nyeregbe.
Lassan haladtunk, hogy mindenki tudjon lépést tartani, többször is megálltunk, ilyenkor túravezetőnk a környék földrajzi jellemzőiről beszélt. Az elmúlt évi pápalátogatás tiszteletére állított székelykapu alatt áthaladva elértük a felújított Hármashalom oltárt, amelynél csoportkép készült, s amikor mindenki mosolygott, még a nap is ránk ragyogott, mintegy égi jelként.
A Nagysomlyó nyugati oldalán vezető út mentén újabb pihenőt tartottunk, innen gyönyörködtünk az elénk táruló város panorámájában, a Hargita-hegység vonulatát kémlelve. Túravezetőnk ismertette a különböző városrészeket és Hargita vonulatának kiemelkedő hegycsúcsait.
Egészen lankás terepen haladtunk tovább egy újabb elágazásig, a dél-nyugati oldalon lévő útkereszteződésig, ahonnan enyhe emelkedőn folytattuk utunkat.
Nemsokára egy újabb eltérőhöz érkeztünk, ahonnan és a Kájoni János meditációs út jelzését követve, mentünk tovább a Nagysomlyó csúcsa felé. Egy kisebb kitérőt tettünk az egykori sóvár romjaihoz, majd tovább haladatunk a kilátó felé, ahová déli 12.00 órakor érkeztünk. Itt egy hosszabb pihenőt tartottunk, készült egy újabb csoportkép, aztán indultunk a Kígyós-puszta felé egy kissé meredek ereszkedőn, bükkös erdőrészen keresztül.
Útközben mindenki megragadott egy-egy szárazabb fadarabot a tűzrakáshoz, és így felszerelkezve érkeztünk meg az ebédszünet helyszínére, ahol már javában ropogott a tűz, ugyanis néhány figyelmes túratársunk gondoskodott róla, hogy mire megérkezik a nagy csapat, a terep legyen előkészítve.
Sok finomság előkerült a hátizsákokból, de ezúttal is a sült szalonnának volt a legnagyobb sikere, melynek ínycsiklandozó illata belengte a környéket.
A tűz melege közelebb hozott egymáshoz, néhai túratársunk Pomjánek Béla emlékét idéztük fel a tűz körül állva, ahol együtt imádkoztunk.
Csíksomlyóról, a kegyhelyről, ennek történelméről és kultúrájáról, a zarándokturizmusról is beszélt túravezetőnk és Kánya József túratársunk.
Petőfi Sándor születésének évfordulójára emlékezve Rafain Enikő túratársunk szavalt nekünk.
A közös éneklés sem szokott elmaradni, minden Hargita megyei tájegységből egy-egy jellegzetes népdalait énekeltük együtt, s végül a Székely himnusszal zártuk a napot.
Ezzel hivatalosan is elkezdődött a Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület 2020-as programja, amely számos nagyszabású rendezvényt, élménydús túrát ígér erre az évre.
Lejegyezte,
Péterffy Ágnes-Katalin