Túrabeszámoló

A Nagykőhavas mindig is vonzotta a turistakat, a maga egyéni, csodalatos látványával, de ha a közismert 7 létrat is emlegették, nem lehetett ellenállni. Így voltam én is, amikor Szakáli Marika túraszervező meghívott erre a túrára azonnal igent mondtam, akkor még az sem jutott eszembe, hogy ezért korán kell kelni. 
A reggeli alig-napsütésben a kisbuszunk és egyben a túravezetőnk Tőke Dénes, pontos és hasznos helyi- földrajzi- túraismertetője után, nekiindultunk a hegynek. Hosszú séta után értük el az első létrat. Mindnyájunkat elkápráztatott a látvány: a vízesés! Kényelmesen végigmásztuk mind a 7 létrat. Nemsokára elértük azt a piros jelzést, ahol vissza lehetett térni a kiinduló pontig. De amikor Marika elmagyarázta, hogy aki nem akar tovább menni, innen vissza lehet indulni, csak úgy átnéztünk a vállunk fölött (szemügyre vettük, ha még erre járunk - 10 év múlva- akkor tudjuk) de mindnyájan mentünk tovább. 
Csodálatos színes-tarka őszi fák, sziklák között haladtunk. Kevés napsütés szivárgott át a lombokon, de láttuk a tiszta kék eget és tudtuk, ha felérünk a Csűrkő tisztásra (1636 m) , akkor részünk lesz a napsütésből is. Hát jókora szintet kellett megtenni, amíg végre felértünk és így is lett. Az ebédünket a tisztáson már a napsütésben fogyasztottuk el, igaz, hogy hivatlan vendégek tarsasagaban, ugyanis a menedékházhoz tartozó csacsik megleptek és majdhogynem még a kezünkből is kivették az ételt. Na de kis noszogatás után ránk untak és tovább álltak.
Elkészültek a csúcsfotók, de fotósaink szakmai tudásának köszönhetően, még egy kis sziklás csúcsot is kiszemeltek, ahová még fel kellet kapaszkodni, a még sikeresebb fotók érdekében.
Innen már indultunk lefelé. Nagyon hosszú sétaút vezetett szebbnél szebb helyeken, kisebb lejtőkön, vagy alig lejtve, erdőn mezőn, időt engedve a pompázó táj csodálására. Készült is rengeteg fotó, de a látvány, amit az eszünkbe véstünk, örökre megmarad. Túránk végeztével már volt aki eldöntötte, hogy az óévi túrabeszámolón biztos ezt jelöli meg az év legszebb túrájának.
Hazaindulva a kisbuszban Marika felolvasott Székely Géza Nagykőhavas  című könyvéből, ahonnan megtudtuk, hogy az ország legkülönlegesebb fizikai-kémiai összetételű helyén jártunk, gyógyító ereje van a levegőjének, virágjainak, földjének. Ez egyszóval a Nagykőhavas!
Köszönjük Szakáli Marika túraszervezőnek és Tőke Dénes túravezetőnek a csodálatos napot!

Szösszentette,

Buzás Katalin